Mélyről jöttem,,

„ Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat. ”

- . - - . - - . - . - . - - . - - . - . - . - - . -
Önmagunk legyőzése a legnagyobb csatánk..!!

"Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele."
- . - - .- Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet,esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért,hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem.
DE TÚLÉLTEM! És még most is ÉLEK!
Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd.
ÉLJ!
A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon.

2012. február 22., szerda

Hol a Tudat?

Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.

Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zúdítja minden pillanat.

Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.

Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!

Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bújtam volna, nem lehet -
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.

Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled. ,, József Attila -





A szándék minősége a figyelem tárgyára vonatkozóan olyan eseménysorozatot szervez meg a térben és időben, amely a szándék megvalósulásához vezet, amennyiben a siker spirituális törvényeit alkalmazzuk, egyiket a másik után.
Azért lehetséges ez, mert a szándék a figyelem támogató fénykörében korlátlan szervező erővé válik.
Korlátlan szervező erő azt jelenti, hogy tér-idő események végtelen sorát képes szervezni egyszerre.
Ennek a végtelen szervező erőnek a megnyilvánulását láthatjuk minden fűszálban, minden gyümölcsfa-virágzásban, testünk minden sejtjében - mindenben, ami él.

A Természet rendje szerint minden mindennel összefügg és kapcsolódik.
A mormota előjön a földből és tudjuk, hogy, jön a tavasz.
A madarak az év egy adott időszakában elrepülnek a kiválasztott irányba.
A Természet olyan, mint egy szimfónia, amelyet csendesen vezényelnek a Teremtés végső alapjairól.







A szándék a vágy mögötti valóságos erő. A szándék önmagában nagyon erőteljes, mivel a szándék olyan vágy, amely mentes az eredményhez való görcsös kötődéstől. A vágy önmagában gyenge, mivel a legtöbb emberben a görcsös kötődés köti le a figyelmet. A szándék olyan vágy, amely szorosan kapcsolódik az összes többi törvényhez, de különösen a Siker hatodik spirituális törvényéhez, az Elkülönülés törvényéhez.

A szándék az elkülönüléssel együtt elvezet az életközpontú, jelenben élő tudatosságra. Az a leghatékonyabb, amikor jelenben élő tudatossággal cselekszünk. A szándék a jövőre irányul, de a figyelem a jelenre. Amíg a figyelem a jelenre irányul, a szándék a jövőben megvalósul, mivel a jövő a jelenben készül. A jelent úgy kell elfogadni, ahogy van. Elfogadni a jelent és szándékolni a jövőt. A jövő olyasvalami, ami elkülönült szándékkal mindig létrehozható, de sohasem a jelennel szemben harcolva.


2012. február 20., hétfő

Traumatológián....................



A váróban kapott részlet,, A történet részben megtörtént eseményt dolgoz föl...
Szerző: Lady Redings,, Sehtarip....
A férfi volt felül, és Valahogy a lökések közepette rosszul mozdult,és megrándult,kiment a térde.Iszonyatos fájdalmat érzett,de nem akart figyelni rá.Most az alatta pihegő nőre koncentrált.Jó kis nő volt,bár a lelkét nem ismerte.Folytatta az aktust,amíg mindketten el nem jutottak a csúcsra.Utána legördült a nőről,felszisszenve.
-Valami baj van?-kérdezte a nő,miután bírt normálisan beszélni.
-Semmi,csak fáj a térdem,megrándult.
-Majd helyrejön-felelte a nő,és kipattant a férfi mellől.Nekem most mennem kell,majd hívlak.Pá!
-Szia-felelte a férfi halkan.A térdében lüktető fájdalom erősödött.Egy lábon ugrált a gyógyszeres fiókhoz,és bevett egy erős fájdalomcsillapítót.Nem gondolt a nőre.Bár a teste kielégült,de a lelke hideg maradt,üres.A gyógyszer hatására elaludt.
Másnap az orvosnál kötött ki,aki megírta a beutalót a balesetire.Felkereste a sebészetet,bár a térde egyre jobban fájt,szinte csak húzta maga után a bal lábát.
Leült a váróba.15perc múlva kinézett,egy szőke,marcona,telt asszisztens,és elvette a beutalóját.
Be is hívták nem sokára.
-Mi a panasza?-szólalt meg a doktornő fel sem nézve.
-Nagyon fáj a térdem,valószínűleg kiment.
-Vetkőzzön le,mindjárt megnézem.
-Ööö-úgy érti,alsónadrágra?-lepődött meg a férfi.
-Igen,nadrágon keresztül,hogy nézzem meg?
A férfi levetkőzött.Egy száll boxerben állt a hölgyek előtt.Kissé zavarban volt.
A 2nő csak úgy mustrálta,szőrös mellkasát,félig kockás hasát,és a boxerjét.
-Óóóó...milyen szép a tetoválása!Egészen egyedi,még nem is láttam ilyet.
-Köszönöm-felelte a férfi csendesen.Nem értette,miért nem a térdével foglalkozik a doktornő.
-Mérek önnek vérnyomást.Felállt székéből és megállt a férfivel szemben.A férfi kinyújtotta bal karját.
-Kicsit alacsony,de gondolom,a fájdalom miatt.
-Akkor meséljen,hogyan és mikor történt a rándulás?
Húhaa.most mit mondjon? Nem mondhatja,hogy éppen szexeltem,és a lökések közepette kiment a térdem.
-Nos?-húzta fel a szemöldökét a doktornő.Elmondja,vagy valójában csak vetkőzni akart itt nekünk,és nincs is semmi baja!?
Ez már hallatlan.Mit képzel ez a nő?
-Este volt,dolgoztam.Későn értem haza.Amint kiszálltam a kocsiból,rosszul léptem.Így történt.A nő leguggolt,és megérintette a férfi bal térdét.Ez fáj.?
A férfi feljajdult a fájdalomtól.Hát,ez kiment rendesen.Be kell gipszelni,2hét táppénz.Írom a papírokat.
A férfi agyába ötlött,mi lesz most?Hiányozni fog a suliból.De ugyanakkor széles mosoly derült fel az arcán.Többet lehetek a virtuál lelkitársammal.
-Nocsak,nocsak-szólalt meg élcelődve a doktornő.Látom,mosolyog,nem is fáj.Ön egy táppénzcsaló.
-Neem,lázadozott a férfi.
-Menjen csak röntgenre,majd ott kiderítik mi a fájdalom oka!Viszlát!






Adele - Set Fire to the Rain.

Engedem, hogy elessen, a szívem
És ahogy leesett, te felemelkedtél, hogy követeld
Sötét volt és nekem végem volt
Míg meg nem csókoltad az ajkaim és megmentettél
A kezeim erősek voltak, de a térdeim túl gyengék
Hogy a karjaid között álljak anélkül, hogy a lábaidhoz ne essek

De van egy oldalad, amit sosem ismertem, sosem ismertem
Miden, amit mondtál, sosem volt igaz, sosem igaz
Minden játékod, amit mindig meg akartál nyerni, mindig nyerni

De én tüzet gyújtottam az esőben
Néztem, ahogy zuhog, miközben megérintettem az arcod
Nos, égetett, míg én sírtam
Mert hallottam, ahogy a te neved sikítja, a te neved

Míg veled feküdtem, ott tudtam maradni
Becsukom a szemem, örökre itt érezlek
Te és én együtt, semmi sem jobb ennél

De van egy oldalad, amit sosem ismertem, sosem ismertem
Miden, amit mondtál, sosem volt igaz, sosem igaz
Minden játékod, amit mindig meg akartál nyerni, mindig nyerni

De én tüzet gyújtottam az esőben
Néztem, ahogy zuhog, miközben megérintettem az arcod
Nos, égetett, míg én sírtam
Mert hallottam, ahogy a te neved sikítja, a te neved

De én tüzed gyújtottam az esőben
És a lángokba vetettem magunkat
Mikor elestünk, valami meghalt
Mert tudtam, hogy az lesz az utolsó, az utolsó

Néha felkelek az ajtóra hangjára
Az a szív, amit elraboltál, várnia kell rád
Még most is, mikor már végeztünk
Nem tudom megállni, hogy ne keresselek

De én tüzet gyújtottam az esőben
Néztem, ahogy zuhog, miközben megérintettem az arcod
Nos, égetett, míg én sírtam
Mert hallottam, ahogy a te neved sikítja, a te neved

De én tüzed gyújtottam az esőben
És a lángokba vetettem magunkat
Mikor elestünk, valami meghalt
Mert tudtam, hogy az lesz az utolsó, az utolsó

Engedem, hogy elégjen
Engedem, hogy elégjen
Engedem, hogy elégjen

Tévút.............

Rendszerint van egy, akit igazán szeretünk.
Aki a legkedvesebb. Lelkünkhöz közelálló.
Olyan titok ez, melyet nem szabad bolygatni.
A szeretet mélyebben van.
Tudatnál, akaratnál, vágynál, képzeletnél, társadalmi elvárásnál mélyebben.
A szeretet nem kötelesség, nem feladat.
Nem józan ésszel, akarattal, kényszerrel előidézhető állapot.
A szeretet: a szabadság jegyében áll.

A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy találkoztunk már valahol. Hogy ismerem őt!
Ez persze sejtelem, nem biztos, hogy így van.
Sosem tudhatjuk, mitől vagyunk otthon egymásban.
De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek.

Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának fájdalmát: ha nem szeretjük tovább. Amikor azt mondjuk, hogy az idő gyógyít, erre gondolunk.
A felejtésre.
Ez azonban, ha valóban szeretünk, nem lehetséges.
A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyítja: ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk. Semmi más.
Jövőre, húsz év múlva, egy másik életben. Mindegy.
A hiány mindaddig él, amíg nem látjuk újra.
Nem az emléke, a hiánya él bennünk!

Az a másodperc, amikor igazán szeretünk, életünk egyetlen valóságos pillanata.
A többi nem az.
A többi boldogtalan varázslat. Őrület.
Teli félelemmel és szomjúsággal.
Mi persze éppen fordítva gondoljuk.
Mi azt hisszük, hogy az a "valóság", amikor egyedül, kővé dermedt, magányos lélekkel élünk.
Valóság a hétköznap, a közöny, az egoizmus, az én, az enyém, a pénzkereset.
Valóság a tévé, a robot, a rohanás, a vásárlás, az aszfalt, a "senkihez sincs közöm" életérzése.
És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor.
Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek, hogy "Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!"
- miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja: "Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam!
Itt akarok élni, örökké!" Amikor szeretjük egymást: kijózanodunk. Felébredünk. Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk.
Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni. (Müller Péter.)



Ha szeretsz, megszűnik az idő. Minden igaz ölelés örökké akar tartani, s akit szeretek, nem tudom elereszteni, mert akkor újra kizuhanok a paradicsomból, és megint üres lesz az életem.


Aki szeret, nemcsak boldogságot, de mérhetetlen sok szenvedést is átél. Minden mulandó. Néha nem is bánjuk. Ha hideg a szívünk, és nem szeretünk valakivel lenni, számoljuk az időt: múljon már el. Csak ha szeretünk, akkor állítanánk meg az időt. Akkor jó lenne, ha örökké tartana az élet. A szeretet az egyetlen olyan állapot, melyről elvarázsolt lelkünk tudja, hogy ÖRÖKKÉVALÓ. Az "enyém vagy, s én a tiéd" időtlen állapot.


Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj.





Inkább csalódok, ha kell, naponta százszor is, minthogy állandóan bizalmatlan legyek mindenkivel, és az életet pokolnak tartsam, amelyben szörnyetegek élnek... Szeretek élni! És inkább legyen az életem örömteli, néha csalódással, mint elejétől végig boldogtalan, de csalódások nélkül!



Időnként meghal bennünk valaki, és valaki más megszületik. Ami elmúlt, annak múlttá kell válnia, s ha nem akar, akkor tudatos munkával azzá kell tenni. Maga az idő nem teszi azzá - segíteni kell neki. Hogy miért? Mert csak a testnek van ideje - a léleknek nincs.

2012. február 18., szombat

not, to be be ..................

Wass Albert: A szívpalota titka
Minden szívnek van egy csodakertje,
a kert közepében van egy palota,
s minden palotában egy fekete szoba.

A fekete szobában Csontvázember ül.
Sötéten. Egyedül.
Néha a palota zsivajába,
s a tavaszodba belehegedül.

Olyankor ősz lesz: vágyak, álmok ősze.
Halkan peregnek, mint a levelek.
(Szívedbe mintha ezer kés hasítna:
zokog, zokog a csontvázembered.)
Idegen szemektől kacagással véded,
jaj csak meg ne lássák: drágább mint a kincs!
Mások palotáit irigykedve nézed:
neki nincs! neki nincs!

Pedig:
minden szívnek van egy csodakertje,
s minden csodakertben van egy palota.
S bent, elrejtve mélyen, valahol, valahol:
minden palotában egy fekete szoba...




" Mások szeretete feléd tart észrevétlen hömpölygéssel.
Ne siettesd jöttét, a mi személyesen a tiéd, rád talál.
Várd nyitott szívvel, egész sorsoddal, egész életeddel.
A szeretet hangja, muzsika.
Ajándék a léleknek, felüdülés a szellemnek, megkönnyebbedés a szívnek.
Ez a szó szeretet, élettel teli valóság, segít feloldani és feloldódni, megérteni és megértetni, megtartani és elengedni.

2012. február 16., csütörtök

A Te igazgyöngyöd

Mi a Te igazgyöngyöd?




„Az igazgyöngy úgy keletkezik, hogy a kagyló nem tud megemészteni egy makacsabb falatot és az ételmaradék nem tud eltávozni a burokból. Ez a falatka aztán ingerelni kezdi az élőlényt, aki saját testnedvével és a vízből származó apró kristályokkal elkezdi bevonni azt. Így jön létre az igazgyöngy.”



"Napi 4 ölelés kell a túléléshez,
8 a szinten tartáshoz,
és 12 a fejlődéshez."
Kinek hiányzik még a mai adag?

2012. február 14., kedd

Ha bűn az álmodás, én vállalom ezt a vétket.




Még a legfáradtabb ember is mint ébredést éli meg a szerelmet.
A világ egyszeriben csodálatos lesz.
Aki megtapasztalja ezt az érzést, nem képes visszatérni a múlt tétlen szürkeségéhez.
A szerelmes akkor is szeretni vágyik, ha szenved, ha gyötrődik.
A szerelem nélküli életet sivárnak, halottnak, elviselhetetlennek látja.

Francesco Alberoni


2012. február 5., vasárnap

I feel you...................!



„A pásztorfiú nem tudta, hogy mi az a Személyes Történet.
- Az, amit mindig is csinálni akartál. Fiatalkorában mindenki tudja, mi a személyes története. Akkor minden világos, és lehetséges, s az emberek nem félnek attól, hogy álmodjanak, és akarják mindazt, amit az életben szívesen csinálnának. Ahogy azonban telik az idő, valamiféle titokzatos erő igyekszik bebizonyítani, hogy a Személyes történetet megvalósítani nem lehet.
………..
- Ezek olyan erők, amelyek rossznak tűnnek, de valójában megtanítanak arra, hogyan valósítsd meg Személyes Történetedet. Fölkészítik a lelkedet és az akaratodat, mivel ezen a bolygón egyetlen nagy igazság létezik: legyél akárki, csinálj akármit, ha valamit igazán akarsz, az azért van, mert a kívánság a Mindenség lelkében született meg. Ez a te küldetésed a földön.”

„Az ember egyetlen kötelessége, hogy beteljesítse Személyes Történetét. Minden egy. És ha akarsz valamit, az egész Mindenség összefog, hogy kívánságodat megvalósítsd.”

„ - Egyáltalán miért beszélget velem ezekről a dolgokról?
- Mert te megpróbálod, hogy a Személyes történetedet éld. És most kis híján lemondtál róla.
- És ilyenkor maga mindig megjelenik? - Nem mindig ebben az alakban, de mindig megjelenek. Néha például egy új gondolat, egy jó ötlet formájában. Máskor meg válságos pillanatokban megkönnyítem a dolgokat. S így tovább. Az emberek többsége mindezt észre sem veszi.”





„…, hogy csak akkor tudunk elfogadni egy igazságot, ha előtte azt szívünk mélyéből tagadjuk, hogy nem szabad menekülni a sorsunk elől, és hogy Isten végtelenül nagylelkű, szigora ellenére.”




„A forrás egy ideig hallgatott, majd így szólt: - Narcissust siratom, de hogy szép volt, azt sosem vettem észre. Azért sírok, mert amikor fölém borulva rám vetette a pillantását, láttam, hogyan tükröződik szemének mélyén az én szépségem.”

I think you



Ha valakit őszintén szeretsz, szívedben angyallá változik. Már nem egy ember a sok közül, nem egy az ismerőseid közül, hanem valaki más. Mert szereted. Egész szíveddel szereted. Gondolsz rá, de nem emberre gondolsz. Látod őt, de nem embert látsz. Ha vele vagy, ha beszélsz vele, ha rád mosolyog, minden, minden más. Nem emberi. Jóval több annál. Pedig tudod, hogy hús-vér ember ő... de mégsem az. Angyal.
Csitáry-Hock Tamás



"A gyávák sosem engedik, hogy lángra lobbantsa szívüket (...) a tűz,
mert ők csak arra vágynak, hogy az új helyzet a lehető leggyorsabban visszaváltozzék olyanná, amilyen volt, és ők továbbra is a szokásos módon gondolkodhassanak.
A bátrak azonban tűzre vetik, ami régi, és akár óriási belső szenvedés árán is, mindent maguk mögött hagynak, (...) és haladnak tovább, előre."
/Paulo C./

2012. február 4., szombat

I love you .......................!

"Amikor a hó mindent eltakart,,,,
édes csókod íze ajkamon harmatozott, tudtam te is ezt akarod, ... Csak érted dobog minden egyes pillanatban, ... Én bánatos, édes gyönyöröm! ... Eltakarja, felejteti ... Mikor álmomból fölébredtem, ... fázom hő nyárban, s égek puszta télben,,,




Ady Endre : Mert ......

Áldott csodáknak
Tükre a szemed,
Mert engem nézett.
Te vagy bölcse,
Mesterasszonya
Az ölelésnek.
Áldott ezerszer
Az asszonyságod,
Mert engem nézett,
Mert engem látott.
S mert nagyon szeretsz:
Nagyon szeretlek
S mert engem szeretsz:
Te vagy az Asszony,
Te vagy a legszebb!