A vér nem válik vízzé....

Kínai tanmese

Egyszer egy skorpió érkezett a folyóhoz.
Mivel nem tudott úszni, megkérdezte a teknősbékát, nem vinné-e át a túlsó partra.
A teknős nem vállalta, azzal indokolva:
- A folyó közepén megszúrsz, és meghalok.
A skorpió erre azt válaszolta:
- Ha te elmerülsz, én is megfulladok, több eszem van annál, minthogy megszúrjalak.
A teknőst ez meggyőzte, és elindult úszva a skorpióval a folyóba.
Ahogy a közepére értek, a skorpió megszúrta a teknőst.
A teknős haldokolva megkérdezte:
- Mégis miért tetted? Most mindketten meghalunk!
- Mert én ilyen vagyok ilyen az én természetem, a vérem....

Kikötők...

Sosem voltam elég bátor utat engedni e szavaknak,
Ha testem leláncol, hogyan születhettem szabadnak?

Punnany Massif

..

.

Engedd el, jöjjön, minek jönnie kell szabadon,
Nem megakadni nőkön, hozzád címzett átkos szavakon,
Csak lazán, mély levegő és ének, nincs itt félelem,
Hisz szabad vagy, az élet örök, a lélek végtelen.

Punnany Massif

Az érthetetlen szavak.

 Írom a betűket,

szavakat,

szépeket.
Hozzád hasonlítom
a tavaszi kék eget.
Leírom a ruhád,
a szemed, a szád,
Hiába,
Nem te vagy,
Nem te vagy!
Homályosan vetít az agy.
Milyen is vagy?
Milyen is vagy??
Nekem szép, jó,
De kevés a szó,
Ha melled ívét írom,
még nem mondja el; milyen?
S az örömet, mit szerez nekem,
Ha átmész a szobán,
Vagy ha alszol édesen,
édesem,
és rajzollak egy cetlire is,
hogy megmaradj,
hogy megmaradj!
Száz arcod
minden rezdülését
papírra vetni a szó kevés,
a rajz is hasonlít,
de bennem a kétkedés!
Ilyen lennél?
Nem.
Nem ilyen.
Nem ilyen!
Nem fejez ki egy-egy mozdulat
Szó nem mond el kedves csókokat.
Tested dimenzióit elmondja a tér,
mozdulatodról az idő mesél,
de az sem mond el bársony hangokat,
a sötétben suttogó kedves hangodat,
s a világon nincs oly tudós,
ki leírná koordinátáit libbenő hajadnak,
s bennem mégis szálanként megmaradnak.

 Kisfaludy György: Óda a kedveshez....

kis kút kerekes kút............

A koronám fénytelenül félrebillenve, a hajam tiszta kóc... a szemem fénytelen.
 Felbosszantottam magam egy x.y. oldalon.
Jogos a kérdés. Miért? 

Eltelt egy egészen pici idő s a reggeli őszt valahogy egy igazán kellemes tavasz váltja fel...
A nap is kedvesen mosolyog.. történik valami.

Mi ez?

Álmodnék? 

Mesebeli fantáziám kel életre?

Egy réten állok. Süt a nap, hemzsegnek a PILLANGÓK is már!!
Tücsök ciripel és egy kedves csiga csúszik a lábam előtt. De édes. :)
Tovább sétálok, a virágok is nyílnak már.
Fura mennyi rengeteg élet vesz körbe úgy hogy senki emberfia nincs veled.
Te meg a rét. Esetleg az angyalok.
 Angyalok mindig vannak. Lehet nem látni....de ott vannak.
 Viszont ott nem is olyan messze egy kút áll.
Tudod olyan mint a nagyié volt.
Kerek- ki van rakva a széle kővel, akaratlanul megyek hozzá oda.
Nem érdekel gondolom én ..az csak egy kút már láttam ezer olyat.

Valami mégis oda vonz. Vonz? Fura mágneses erővel. Nem szabad felállni a szélére.
Tudom. Nagyi mindig mondta... nem szabad.
 Állok a kút peremén s belenézek a fenekét szeretném látni. Nem lehet. Tele van vízzel.
Az őt körbevevő rengeteg pici életnek nyújt éltető energiát. Innia kell itt mindenkinek, növények, állatok, mind-mind tőle kapnak annyi "pozitív energiát" mi az élethez elengedhetetlen. Imádom a kutat,  ő is imád engem, hiszen vonz. Mi ez? Vízének tükrében látom magam, s mosolygok...
 ˝˝Mindenki azt kapja amit ad,,.
A koronám is szebben fénylik az ő tükrében s érzem hogy ha most előre lépek még egy pár centit- BELESEK!!! Az jó nagy baj lehet. Sok a víz. Hirtelen eszembe jut,,,, mély a víz, és  hideg..,,,

HERMÉSZ TANÍTÁSAIBÓL TABULA SMARAGDINA Való, tévedéstől mentes, biztos és igaz mindenekfelett, Hogy ami fent van, a lentihez hasonló, S ami lent van, a fentihez, Beteljesítvén az Egyetlen számtalan csodáját. Ahogyan pedig az összes dolog az egynek elgondolása szerint lett, Úgy minden ebből az Egyből vette eredetét egyetlen átváltozás által. Atyja a Nap, anyja a Hold, A Szél hordozta méhében, s a Föld tartja fenn. Ő a jelenségek valamennyi megnyilvánulásának nemzője a világ egészében, Hiszen a tökéletesség benne rejlik erejében. Ha a földre vetül, elválasztja annak elemét a Tűztől, a finomat a durvától,

S nagy óvatossággal emelkedve onnan
lassanként a Mennyekig hatol,
Majd ismét visszahull a Földre, egyesítve magában
a felsőbb és alsóbb dolgok befolyását.
Így lehet tiéd az egész világ világosságának
dicsősége, s minden sötétség

menekül majd előled.
Ebben rejlik valamennyi erő szilárd állhatatossága,
Mivel minden megfoghatatlant áthat éppúgy,
akár a tömörebb állománnyal rendelkezőket.
Így lett e világ létrehívva,
S ezáltal válnak oly csodás átváltozások
elérhetővé, melyeknek elve ugyanez.
Azért hívnak Hermész Triszmegisztosznak,
mert a világ bölcsességének
mindhárom része birtokomban van.
Amit a Nap hatásairól mondhattam, befejeztem.