Valaki titokban ...............

„… Melyik lesz a legjobb út? - Az, hogy volna – kérdi Micimackó lassan -, ha mihelyt innen kitesszük a lábunkat, újra próbáljuk megkeresni… és újra visszatalálunk?

- Mi hasznunk volna abból? – kérdi Nyuszi?

- Hát, ha haza akarunk találni, és képtelenek vagyunk… úgy gondoltam, hogyha ide akarunk visszatalálni, akkor ezt se találnánk meg többet; na és direkt Jó Dolog lenne, ha nem ezt az árkot többet, mert akkor esetleg olyasmit találunk, amit nem keresünk, és akkor az a valami, amit keresünk, de nem találunk, talán az a valami lenne, amit nem keresünk, de találunk.

- Ennek nem sok értelmét látom – véli Nyuszi.

- Mert nincs is – mondja Micimackó alázatosan. – De mikor elkezdtem mondani még volt értelme. Valami elromlott közben.

- Ha kijönnénk ebből az árokból, és aztán visszajönnénk bele, akkor megtalálnám…

- Mondd, Micimackó, mit szeretsz te a világon a legjobban csinálni?

- Mit szeretek? – Meg kellett állnia, hogy gondolkodjon. Mert mézet enni, ez csakugyan jó dolog, mielőtt nekikezd az ember, olyan az a perc, hogy szinte jobb, mint mikor már nyalja – de nem tudta, hogy hívják az ilyesmit. Azután arra gondolt, hogy Róbert Gidával együtt lenni is egész jó dolog; ha Malacka velük van, barátságos és kedves dolog az is. Mikor mindezt átgondolta, azt mondta: - Legjobban azt szeretem a világon, ha mi ketten Malackával elindulunk, hogy Téged meglátogassunk. Te meg azt mondod: „Na, nem kellene egy kis Izé?” – És én azt mondom: „Én nem bánom; elkelne egy kis Izé. Hát tenálad Malacka?” – És különösen, ha ilyenkor szép idő van odaki, minden cseng-bong, és a madarak is énekelnek.