Mélyről jöttem,,

„ Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat. ”

- . - - . - - . - . - . - - . - - . - . - . - - . -
Önmagunk legyőzése a legnagyobb csatánk..!!

"Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele."
- . - - .- Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet,esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért,hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem.
DE TÚLÉLTEM! És még most is ÉLEK!
Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd.
ÉLJ!
A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon.

2013. február 19., kedd

Hangtalan.



A beszéd képessége emberi kiváltság, a hallgatni tudás emberi kiválóság.
 A kimondott szavak mögött szándékok rejlenek;
 a hallgatásba bölcs megértés, türelem, tisztelet vegyül. 
Egy embert inkább hallgatásából, semmint beszédéből ismerhetünk meg - vagyis abból, hogy kellő pillanatban hallgatni tud."
Tatiosz





Little Things
Apróságok

A kezed beleillik a kezembe
Mintha csak nekem lett volna megtervezve
De észben kell tartanom azt
Hogy ennek így kell lennie
Az arcodon lévő szeplőkhöz
Különböző emlékeket kötök
Amiket csak én tudok értelmezni
Tudom, hogy sosem szeretted
Azt, amikor a mosolygás miatt
Ráncocskák jelennek meg a szemeid alatt
Sosem szeretted
A hasadat, vagy a combjaidat
Vagy azt a két kis gödröcskéket
A hátsód felett
De az irántuk érzett szerelmem végtelen

[Refrén]
Nem engedem, hogy ezek az apróságok
Kicsússzanak a számon
De ha mégis megteszem az azért van
Mert rólad
Rólad
Szólnak
És én szeretlek
És azt az összes apróságot is, ami jön veled

Nem tudsz lefeküdni anélkül
Hogy ne innál előtte egy csésze teát
És talán emiatt van az
Hogy beszélsz az álmod alatt
Azokat a monológokat
Megőrzöm az emlékezetemben
Még akkor is ha értelmetlenek
Tudom, hogy sohasem szeretted visszahallgatni a hangodat
Sosem akartad tudni, hogy éppen hány kiló vagy
Mert a farmerodba kell préselned magad
De számomra tökéletes vagy

[Refrén]
Nem engedem, hogy ezek az apróságok
Kicsússzanak a számon
De ha mégis megteszem az azért van
Mert rólad
Rólad
Szólnak
És én szeretlek
És azt az összes apróságot is, ami jön veled

Sosem fogod fele annyira se szeretni magadat
Mint amennyire én szeretlek téged
Sosem fogsz jól bánni magaddal
De én szeretném, ha ez nem így lenne
Talán ha tudatom veled
Hogy itt vagyok neked
Akkor lehet, hogy úgy szereted majd magadat, ahogy én szertelek téged
Ó…

Kicsúsztak az apróságok a szájamon
Miattad
Mert te vagy az
Akiről
Szólnak

És szeretlek
És azt az összes apróságot is, ami jön veled
Nem engedem, hogy ezek az apróságok
Kicsússzanak a számon
De miért ne, ha igazak?
Ha rólad
Rólad
Szólnak
És én szeretlek
És azt az összes apróságot is, ami jön veled





A kutya éppen némaságával válik mindennél értékesebbé.
Társaságában az ember rátalál a lelki békére, ahol a szavak elvesztik minden jelentőségüket!”
(John Galsworthy)