Mélyről jöttem,,

„ Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat. ”

- . - - . - - . - . - . - - . - - . - . - . - - . -
Önmagunk legyőzése a legnagyobb csatánk..!!

"Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele."
- . - - .- Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet,esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért,hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem.
DE TÚLÉLTEM! És még most is ÉLEK!
Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd.
ÉLJ!
A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon.

2014. január 31., péntek

Az előkelő idegen.....?





"Szóval az történt, hogy váltottam pár sort egy viszonylag értelmes és viszonylag emberszabású
sráccal és megbeszéltük, hogy akkor tegnap beülünk valahova kávézni. Sminkeltem egy laza 83 és fél percig, séró belő, előnyös kínai ruha felölt, parfüm meg minden, mégse nézzek ki úgy, mint egy hómlessz mamut, elindultam a "randira".
 Megfogadtam, hogy nem eszem meg reggelire a tagot, nem nyomom le dumában, nem beszélek csúnyán, nem leszek barom, szépen, intellektuálisan elbeszélgetek vele Hegel esztétikájáról és hazajövök.
 Csávó áll a Moszkván, cigizik, köp egy hegyeset a telefonfülkék irányába, nálam is szakadtabb cuccokban van, virág sincs a kezében, szóval igen alacsony pontszámot kapott első ránézésre, de nem
akartam ilyen hamar lemosni a sminket, gondoltam oké, kap pár percet varázslatos személyemből. Odalibbenek, egész helyes a burája, rám mosolyog és BAZZZZ-MEG HIÁNYZIK AZ ELSŐ 2 FOGA... Azt hittem beszarok ott helyben!
Na már most nekem elég rendesen látszik minden a pofámon ezt ő is észrevette, gyorsan neki is állt mentegetőzni, hogy válogatottban hokizik-mondja ezt pöszén mert NINCS FOGA!-és hogy 2 napja kiverték a protkóját de már készül az új, jövő hétre meglesz.
 Gondoltam, jó, hát csókolózni amúgy sem csókolóztunk volna...
Beültünk valami kávézóba, mondta, hogy ő egy online újságnál van a sport rovatnál-itt éreztem,
hogy túl sok közös pont azért nem lesz köztünk- és hogy Csepelen lakik-szinte a szomszédban van,
csak 2 óra tömegközlekedéssel. Szóval rendelt egy kapucsínót meg valami tósztot, sütit, sört, én meg gyömbért-semmi kaja, semmi pacal, csak szerényen, csajosan!
-, közben csak beszélt, beszélt, hogy 4 éves korában kivették a fél gyomrát mert beteg volt, aztán 27 évesen volt egy motorbalesete és beültettek a lábszárába valami fémet, hogy múlt héten megemelt valamit és lágyéksérve van és amúgy kő kemény a bal heréje és tőzegáfonya teát iszik rá hátha elmúlik, ergó csak hallgattam, aztán felemelkedett a székről és akkorát fingott, hogy odanézett még a pultos is.
 Én meg csak ültem és nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik.
Hirtelen azt hittem, ez valami elbaszott amcsi vígjáték vagy a kész átverés só!
 De nem jött a Jáksó a pezsgővel... Sűrű elnézést kért, de hát neki most valami gombás
bélfertőzése van, ne haragudjak, azt mondta az orvos, hogy ne tartsa bent a gázokat semmiképp, amúgy egész nap hányt és még fogat mosni sem volt ideje, mert edzésről jött és tényleg bocs meg
minden, aztán ki is ment a vécére.
Én meg ültem és egykedvűen szürcsöltem a gyömbért és nem akartam de valóban NEM AKARTAM elhinni a szitut, miközben elkapott belül a röhögőgörcs, hogy tulajdonképpen mire számítottam bazzzmeg?
Egy normális pasira akivel órákon keresztül értelmes dolgokról fogok meghitten beszélgetni gyertyafénynél és a végén belekarolok és hazakísér? Chö! Ugyan már!
 Aztán visszajött és közölte, hogy mennünk kéne, mert hát az előbb sógorostul jött a puki,- azaz egy
kicsi belement a boxeralsóba,- tegyem már meg, hogy fizetek (WTF???!!!!) ő addig kint megvár.-azt
a gentleman kurvaanyádat!
Úgyhogy fizettem, kimentem, kezet ráztam vele és csak annyit mondtam, hogy örülök, hogy beszart a
gyönyörtől hogy velem tölthette ezt a kis időt, aztán sarkon fordultam és otthagytam a büdös,
fogatlan picsába'."