A kismókus fél diója - Grandpierre Károly festményével illusztrálva - Video Dailymotion
Terápiás megoldás: szemléletmód-váltás
A kutatók vizsgálódásuk során az utóbbi évtized összes olyan tanulmányát és azoknak
adatait felhasználták, amelyek az egyedülléttel és magányossággal
foglalkoztak.
Egy úgynevezett meta-elemzés során az összes kutatás
módszerét és eredményeit összevetették, hogy megállapíthassák, melyek
számítanak a leghatásosabb stratégiának a kínzó egyedülléttel szemben.
Második lépésben Cacioppo és munkatársai összefoglalták azon 20
tanulmány megállapításait, amelyek a legkövetkezetesebb módszert
alkalmazták.
A kutatók a magányosság kezelésére alkalmas kezelési lehetőségeket négy
kategóriába osztották be: az egyikbe azok tartoztak, amelyek abban
látták a megoldás lehetőségét, hogy az érintetteknek több támogatást
kell nyújtani közvetlen környezetük részéről.
Más értekezések a
magányosok kapcsolatteremtő és-fenntartó képességeit fejlesztették
volna, vagy minden eszközzel támogatnák az érintetteket abban, hogy
másokkal kapcsolatot létesítsenek.
Olyan lehetőségek is felmerültek, amelyek annak szükségességét
hangsúlyozták, hogy a magányosoknak mindenekelőtt az önmagukról és
másokról való gondolkodásmódot kellene megváltoztatniuk.
Cacioppo csapata arra a megállapításra jutott, hogy bizonyos mértékig
az összes kezelési javaslat tartalmaz megfontolandó elemeket, amelyekkel
bizonyos mértékű siker is elérhető lenne. Ám az utolsó lehetőség, a
gondolkodásmódra való hatás kecsegtet jelentősebb eredménnyel, a
megfigyelések során e megoldás bizonyult a leghatékonyabbnak.
A kényszerképzetek leküzdése is sikert hozhat
„A magányosság legjobb megoldása a jelek szerint nem abban keresendő,
hogy az érintetteket minél több más emberrel kell kapcsolatba hozni,
vagy kapcsolatteremtő képességeiket fejleszteni. Sokkal inkább azzal
oldható meg a probléma és a vele együtt járó egészségi problémák is, ha
azt változtatjuk meg, ahogy a magányos emberek másokat észlelnek, ahogy
magukról vélekednek, s ahogy embertársaikkal viselkednek” – mondja
Cacioppo.
Különösen eredményesnek bizonyultak a magányosság kognitív viselkedést
befolyásoló terápiás kezelési módjai, amelyeket sok esetben depresszió
vagy más pszichés probléma esetén is sikerrel alkalmaznak. A kezelés
résztvevői ekkor megtanulják annak módját is, hogyan befolyásolják és
változtassák pozitív irányba saját magukkal kapcsolatos gondolataikat, s
leküzdjék azokat a kényszerképzeteiket is, amelyek szerint a külvilág
negatív véleménnyel van róluk.
„A magányosság az emberek egyre nagyobb hányadát érinti, s az ezzel
járó egészségi következmények egyre súlyosabbak, nagyjából a
dohányzáséhoz és a túlsúlyosságéhoz mérhető. A magukat tartósan egyedül
érzők szemléletváltása és gondolkodásmódjának pozitív irányba fordítása
ennél fogva egyre sürgetőbbé válik”
