"Kapocs,,
Adj Istenem egy embert, legalább egyetlenegy embert, akinél nem kényszerülök önvédelemre.Akinek lelkem titkos kódját ki merem adni.
Akit beengedek magamba: ilyen vagyok, igen, minden vacakságommal, zűrömmel és bűnömmel együtt!... Adj egyetlen embert, aki valóban Szeret!
Életem... olyannak tetszett, mintha valaki mással esett volna meg.
(...) Csakhogy ehhez az életregényhez kizárólag nekem volt kulcsom, életem egyetlen tanúja én magam voltam, még ha az én utam elejét és végét is újra meg újra benőtte a gaz.
Bohumil Hrabal
Ó, országok országa: női test!
Nincs rajtad út, mely vinne egyenest.
Csak csupa rejtek, csupa kerülő.
És mind egy dús ligetben eltünő...
És csupa völgy és csupa meredély,
hol siklókon kúszik a szenvedély,
és hol kiszárnyal, hol meg elcsúszik,
és jaj néki, hogyha megalkuszik!
Nincs rajtad út, mely vinne egyenest.
Csak csupa rejtek, csupa kerülő.
És mind egy dús ligetben eltünő...
És csupa völgy és csupa meredély,
hol siklókon kúszik a szenvedély,
és hol kiszárnyal, hol meg elcsúszik,
és jaj néki, hogyha megalkuszik!