Mélyről jöttem,,

„ Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat. ”

- . - - . - - . - . - . - - . - - . - . - . - - . -
Önmagunk legyőzése a legnagyobb csatánk..!!

"Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele."
- . - - .- Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet,esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért,hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem.
DE TÚLÉLTEM! És még most is ÉLEK!
Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd.
ÉLJ!
A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon.

2013. október 14., hétfő

Csoda vagy!


 





Az emberek élete tele van jelekkel, amelyekre nem figyel kellőképpen oda. Véletlen egybeesések, szinkronicitások, váratlan találkozások és egy sor olyan jelenség, amelyre nincs racionális magyarázat és megjelenésének esélye az ész számára gyakorlatilag nulla. És mégis bekövetkezik. Vajon miért?

Nos, a világegyetem él és minden kommunikál mindennel. A holizmus szerint ez egy természetes jelenség, az átlagembernek véletlen, a fizikusnak pedig egyelőre tömény rejtély, a vallásos hívőnek isteni beavatkozás. Az Univerzum egyetlen, hatalmas rendszer, amelyben a részek – például az élőlények – csak bizonyos fokig, csak bizonyos mértékben különülnek el egymástól, ámde alapjaikban ugyanannak az Univerzumnak, az Egységes és Egyetemes Energiamezőnek a részei. Ebből következik az a jelenleg még nem teljesen ismert összefüggés-hálózat, amely magyarázatot adhat a sorsfordító egybeesésekre.
 Univerzum alatt nem a mechanikus és lélektelen, newtoni törvények szerint működő világegyetemet értem, hanem egy minden ízében intelligens és kreatív energiamezőt. Így a legkisebb rezdülésbe is berezonál a Nagy Egész – na, nem úgy, hogy megremeg, de érzékeli, tud róla, a rész kommunikál az egésszel, a kis tudat nyomot hagy a nagy tudatban.

 Most képzeljük el, hogy a lelkünk vagy az elménk telefonál. Nyilvánvalóan nem minden hívása lesz elsöprő hatással az Univerzum eseményeire. De ha az egyik betalál, akkor…

A másik oldalról nézve, az Univerzum is felhívhatja telefonon az ember lelkét és elméjét, ha akarja. Ilyenek a szinkronocitások, az álmok, az intuíciók, az eredeti ötletek, a megsejtések stb. Vagyis elég egyetlen pici egybeesés, egyetlen rezonancia célba érése az emberben, s máris megváltozik az egész életünk.

Sokan próbálkoztak és értek már el jelentős eredményeket a véletlenszerű egybeesések, az okságon túli folyamatok vagy a magasabb rendű kozmikus szabályok és holisztikus minták törvényeinek feltérképezése terén. Jans Smuts-tól kezdve David Bohm-on, C. G. Jungon vagy Rupert Sheldrake-n keresztül László Ervinig.

Összefoglalva, olybá tűnik, hogy az életünk vezetett, programozott és irányított. Léteznek olyan nem túl erős, mégis irányító rezonanciák vagy potenciálok, amelyek a legváratlanabb pillanatokban beleszólhatnak az emberek vagy akár az egész Föld energetikai alakzataiba, kollektív mintázataiba, tulajdonképpen az életünk alakulásába.

Mi lenne, ha az egyéni vagy a kollektív sorsunkra, fejlődésünkre, civilizációnkra és történelmünkre úgy tekintenénk, mint különféle, objektív célzattal bíró rezonanciák összjátékára? Abba pedig már csak a legbátrabbak mernek belegondolni, hogy ezeket a rezonanciákat valamilyen források, netán entitások tudatosan küldik felénk.