Mélyről jöttem,,

„ Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat. ”

- . - - . - - . - . - . - - . - - . - . - . - - . -
Önmagunk legyőzése a legnagyobb csatánk..!!

"Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele."
- . - - .- Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet,esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért,hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem.
DE TÚLÉLTEM! És még most is ÉLEK!
Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd.
ÉLJ!
A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon.

2012. március 11., vasárnap

A csend hatalma......................

> A csend hatalma
> A csendnek hatalma van. Sok ember nem tud csendben lenni. Mihelyt hazaér,
> bekapcsolja a rádiót, tv-t, még ha nem is nézi, de azért szóljon valami.
> Felmérések szerint öt perc csend után a legtöbben kényelmetlenül kezdik
> érezni magukat. Tanulj meg csendben lenni. Néha a csend beszédesebb, mint
> valójában beszélgetni valakivel. A csendben egy csodálatos dolog történik.
> Az ember találkozik a saját lelkével. Ez magyarázat lehet arra, miért
> menekülnek annyian a csend elől. Saját lelkük elől menekülnek. Ha sokáig
> csendben vagyok és még ráadásul egyedül is, akkor lassan elkezdek
> gondolkodni, és nem biztos, hogy ezek a gondolatok tetszeni fognak nekem.
> Viszont nem tudsz addig figyelni a csendre, míg a belsődben nincsen csend.
> Hogy azt megteremtsed, él természetesen. Szentelj magadra több időt, élj
> belső életet. A belső csendben felfedezheted az életed egy új dimenzióját.
> A csend beszél hozzád, ha van füled meghallani. Sokáig csendben lenni
> általában csak érettebb lélek tud, mert ő már önmagában is egységes, szeret
> egyedül lenni,
> Ha valakinek a gondolkodásmódja, életmódja jelentősen eltér a tömegétől,
> nagyon egyedül fogja érezni magát az emberek között. Az, aki rálép egy
> magasabb tudatosság felé vezető útra, könnyen magára maradhat egy idő után.





Ha azt mondom, ez nem Te vagy, elhiszed-e?

Amit meséltél magadról, az nem a valós Éned.

Az mind-mind csak emlék. Ki marad, ha mindezt leveted magadról?

A nevedet valamikor a szüleid adták Neked.

Az iskoláid, a munkád ebben a pillanatban mind csak emlékek.

A külsőd is csak átmeneti. Ráadásul, amiket felsoroltál mind változnak.

Megváltozhat a neved, a munkád, a lakhelyed. Ez mind a forma.

Ezt valamikor te választottad, és majd egyszer leveted magadról.

Ami marad, a tartalom, az lehet az igazi Éned.

Igazából fogalmad sincs, milyen az eredeti arcod.

A fenti kérdésre ezért csak egy lehetséges válasz létezik: az, hogy „nem tudom”.