Mélyről jöttem,,

„ Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat. ”

- . - - . - - . - . - . - - . - - . - . - . - - . -
Önmagunk legyőzése a legnagyobb csatánk..!!

"Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele."
- . - - .- Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet,esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért,hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem.
DE TÚLÉLTEM! És még most is ÉLEK!
Az életet nem csak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd.
ÉLJ!
A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon.

2012. május 7., hétfő

Despedida y bienvenida ..



"Ördög is voltam és gyönyörű angyal,
 ahogy jól esett éppen, földre rogytam, szálltam az égen. 
Voltam hű és hűtlen, hol gazdag voltam, hol nagyon szegény.. 
Bátor, bár néha féltem, de senki ne mondja rám: nem az álmaimnak éltem! 



" Egy csokor virág... 
Barátságunk jeléül csokrot hoztam néked. 
Gyűjtöttem mezőn, színes dombok felett, 
S ím kész ajándékra a virágcsokor. 
Kérlek, bármerre is sodor az élet, 
Ajándékom vidd magaddal, 
Akár gyalog jársz, akár víg fogattal. 

Csokrodban első virágszál a szeretet,
 Azért oly fontos, mert Istentől ered. 
Emberi sorsok összeötvözője. 
Ha elveken nyugszik, nem múlandó, 
Neked is ilyen szeretet a jó. 
 Türelem a második virágszál, 
Hogy ne sírj, ne zúgolódj, ne kiáltsál,
 Bármi is menjen végbe a szívedben. 
Vigyázz, hogy a szó, a könny ki ne essen, 
S vihar ne zúgjon el családod felett, 
Így gazdagabb lesz benned a szeretet. 

Csokrod harmadik virága a hűség, 
Amit megkíván tőled a föld s az ég. 
Hű légy Istenhez és szent elveihez, 
Hű légy férjedhez és gyermekeidhez, 
Idegen arc soha ne ejtsen tőrbe, 
S szívetek legyen mindig összekötve. 
A negyedik virágszál a kedvesség, 
Az arcod, ha olyan, mint a derült ég, 
Ha bosszúság fellege el nem fedi, 
S a gyűlölet soha torzzá nem teszi, 
Meghódítja még az ellenségedet is, 
Otthonodban nem lesz ború és tövis. 

Az ötödik virágszál a szorgalom. 
Nem jelenti, hogy nagy legyen a forgalom 
A házban és minden csak terád várjon,
 Míg az idegek összetörnek fájón. 
A szorgalom az, ha végzed a munkád,
 Mint csillag az útját, lassan, de folyvást.
 Virágcsokromat átnyújtom neked, 
S kívánom, a jó Isten legyen veled! 
Illatozz otthon, vagy a zord idegenben 
Mindig derülten, mindig kedvesebben, 
Míg eljön Urunk, s bú válik örömre
 S virágcsokrába beköt majd örökre...



Lelkekben az angyal dal, ezer csillagként ragyog.
Szívekben a fájdalom, gyógyítóan fellobog.
Az idő rohan, szalad, s még látom azt a csillagot,
Szép szemében ott a tűz, arcán a jel felragyog.



Csillagként ragyog reám szemednek csillogó bogara, mint fényes napsugár úgy melegíti szívem a szemed.. Jóságosan mosolyogsz rám, mint a hold sugara, szívem érted dobban ahogy rólad tévelyeg az angyali gondolat...