A Bohóc nem azért mosolyog mert jó a kedve, hanem azért mert rá van festve.
"kifelé mosoly, befelé zokogás,,
"kifelé mosoly, befelé zokogás,,
BOHÓC
Gyermekkoromban mindig bohóc szerettem volna lenni,
Az embereket harsányan nevettetni, kemény kalpagot fejembe tenni,
És nagy krumpli orrt orromra helyezni,
Tetszett esetlen mozgásuk abban a nagy csámpás cipőben,
És ha megláttam őket harsány kacajba törtem.
Bohóc! Azt mondtam az leszek ha felnövök,
A legnagyobb bohóc, kit majd tapsvihar köszönt,
És ki szomorú megnevettetem, hogy szemeiben könnycseppek lesznek.
Lassan az életnek viharában felnőttem, s a bohócokat, a nevettetőket elfeledtem.
Mégis, gyermekkori álmom teljesült, bohóc lettem.
Nem az a bohóc ki van kenve, nincs rajtam nagy csámpás cipő,
mozgásom mégis csetledező. Ezért a mókáért nem kapok tapsvihart,
És nem dobálnak körbe virágokkal, néha kicsúfolnak a hátam megett,
Vagy mondják, nézd a szerencsétlent, bohóc, az lettem, az életnek bohóca,
A legnagyobb bohóc, a bohócnál, bohócabb.
Az embereket harsányan nevettetni, kemény kalpagot fejembe tenni,
És nagy krumpli orrt orromra helyezni,
Tetszett esetlen mozgásuk abban a nagy csámpás cipőben,
És ha megláttam őket harsány kacajba törtem.
Bohóc! Azt mondtam az leszek ha felnövök,
A legnagyobb bohóc, kit majd tapsvihar köszönt,
És ki szomorú megnevettetem, hogy szemeiben könnycseppek lesznek.
Lassan az életnek viharában felnőttem, s a bohócokat, a nevettetőket elfeledtem.
Mégis, gyermekkori álmom teljesült, bohóc lettem.
Nem az a bohóc ki van kenve, nincs rajtam nagy csámpás cipő,
mozgásom mégis csetledező. Ezért a mókáért nem kapok tapsvihart,
És nem dobálnak körbe virágokkal, néha kicsúfolnak a hátam megett,
Vagy mondják, nézd a szerencsétlent, bohóc, az lettem, az életnek bohóca,
A legnagyobb bohóc, a bohócnál, bohócabb.
(Baráth Gyula)
"Üres a sátor, a cirkusz bezár
De a porond közepén egy bohóc megáll!!
Most nem nevet, nem bohóckodik
Kifestett arcán egy könnycsepp folyik!!
Rájött, hogy nincs élete
Bohócarca egyé vált vele!!
Felhúzta a sátorlapot, kilépett a napra,
S egy pillanatra felvillant az igazi arca!!"
De a porond közepén egy bohóc megáll!!
Most nem nevet, nem bohóckodik
Kifestett arcán egy könnycsepp folyik!!
Rájött, hogy nincs élete
Bohócarca egyé vált vele!!
Felhúzta a sátorlapot, kilépett a napra,
S egy pillanatra felvillant az igazi arca!!"
